"Semmiért egészen.
Elköteleződni.
Mármint szerelmesnek lenni.
Jól gondold végig, mert nem könnyű.
Feláldozni. Valaki másért. Önmagad."

Furcsa dolog ez a szerelem. Szerelem. Igazából mit is értünk ez alatt? Van egy személy, aki tetszik nekünk? Akiért bármit képesek lennénk megtenni? Aki miatt nem tudunk elaludni éjszakánként, mert a valóság szebb, mint az álom? Igen, a legtöbb ember így írná le. De azt, amit igazából érzünk, szerintem szavakkal nem foglalható össze. 

Izgalom. Amikor meglátod Őt, a gyomrod beleremeg, és elkezdesz izgulni. Izgulsz, bizseregsz, és semmi másra nem vágysz, csak egész nap a karjaiban pihenni, csókolni, ölelni, szeretni. Ki kell élvezni a szenvedélyes szerelem mindent pillanatát. És nem azért mert el fog múlni, csak át fog alakulni egyszer.

Félelem. Amely minden kis pillanatban ott bujkál melletted, alig várja, hogy lecsapjon rád, és elbizonytalanítson. Szépen lassan felemészt ez az undok kis dög, addig nem hagy békén, amíg nem tudsz másra sem gondolni. Félsz. Félsz, hogy egyszer elveszíted. De hát csak most kaptam meg! Miért van ez így? A fájó gondolat, amely szétmarcangol és nem hagy nyugodni. Nem bírnám ki. 

Féltékenység. Mikor belegondolsz, hogy nem csak neked mondta eddig ezeket, nem csak téged ölelt még ilyen szorosan, és nem csak neked mondta, hogy sokáig veled szeretne lenni. Rajtad áll, hogy ezen a gondolaton felül tudsz-e kerekedni. Nem szabad hagynod, hogy ez a szánalmas gondolatmenet elborítsa az agyad, szándékosan őt hibáztatni az miatt, amit a te agyad szült meg, és édesen nevelgeti a gondolatot, amelyet képtelen vagy elengedni. Őrültség. Őrült vagy.

Bizalom. A legbecsesebb dolog, amelyet kiérdemelhet egy ember egy másiktól. Feltétel nélkül bízni valakiben. Nem aggódni azon, mikor a haverjaival van, hogy biztos van valami lány is ott velük. Mert te bízol, ő bízik. Ez az érzés megnyugtat. Tudod, hogy csak téged szeret. És ezzel a kijelentéssel olyan szabadságot adsz neki, amely még jobban megerősíti a köztetek lévő kapcsot. 

Kompromisszum. Feláldozni a kis hülyeségeidet a másikért. Engedni. Engedni, mert szereted. Nem csak az van mindig, amit te akarsz. Már nem csak egyedül vagy. Figyelembe kell venned a másik érzéseit, és a világért sem szeretnéd megbántani Őt, ugye? A kedvében járni. A kedvében jársz, mert téged ez sokkal boldogabbá tesz, mint bármi más. Látni, hogy nevet, hogy mennyire boldog, mert te azzá teszed. 

Bocsánatkérés. Be kell látnod, ha hibáztál. Bocsánatot kérni, miután hülye voltál. Észrevenni magad egy feldúlt idegállapotban, belátni, hogy basszus mennyire megbántottad. Tudnod kell kimondanod ezt a szót. Lehet, hogy percek óta ezt várja, ne hagyd, hogy tovább gondolja, és elárassza a negatív gondolkodás. Minél hamarabb mondd ki.

Elköteleződés. Figyelmen kívül hagyni a többi pasit. Igazából egyáltalán nem megerőltető. Nem tudsz másra ránézni. Mindenkit hozzá hasonlítgatsz, és nincs még egy ilyen ember, mint Ő. Talán kicsit elborította a szemed a rózsaszín köd. Nem akarod, hogy elmúljon. Félsz.

Szeretni. Feltétel nélkül. Elfogadni minden kis hibájával együtt. Csak nézni reggelente miközben alszik, hogy hogy lehet ilyen tökéletes. Mikor szomorú, a legrosszabb poénjaidat belökni, csak hogy jobb kedve legyen. És sikerül. Mosolyog. A szíved pedig ujjong. Mert Ő a tiéd, és te az Övé. Könnycseppek, melyek csorognak le az arcodon a boldogságtól. Pontosan erre vágytál egész életedben. 

Róza Natasa